Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, 2010. május 15.
Zene és szöveg: Vörös István (Szűk nekünk ez a város, 1997.)
Képek:
Balázs
Dalszöveg:
Ártatlan fegyver
Suhancok állnak a túloldalon,
gitárjuk ott lóg a vállukon.
Mindenre elszánt ifjú nemzedék;
álmukban siker és dicsőség.
Hát emeld magasba!
Ez csak egy ártatlan fegyver!
Ki lesz majd a legjobb, ki lesz majd a sztár;
akire végül a szerencse vár.
Lesz-e aki bírja az ingoványon át;
...és nem fordul vissza, ha a mélyére lát.
Hát emeld magasba!
Ez csak egy ártatlan fegyver!
Én is kipróbáltam mindent
mire megvilágosult,
hogy önmagamból
egyedül a zene kiút;
hogy kimondhassak mindent,
amit gondolok;
kell ez a fegyver,
amit hordozok.
Az életben a legfőbb, hogy érezd, mit akarsz,
mert akkor mint a mágnes odatapadsz.
Mit számít a tiltás és egy nagy pofon,
úgyis csattan elég majd az arcodon.
Ne félj tőle!
Ez csak egy ártatlan fegyver!
Hát emeld magasba!
Ez csak egy ártatlan fegyver!