Végh 'Endy' Ádám - Fütyülés
SZÖVEG:
Fazekas 'Thea' Dániel:
lefekszem a hóba, tiszta szelíd bársony, talán
magába szív, meghallgat, az este közbe rám talál,
úgy vonul körém, mint köd a völgybe ül le,
lépte folyton nesztelen, tőle belsőm meztelen,
a tél hideget hozott, mennem lassan esedékes,
teste ékes, szeme kékes, emiatt lett nekem édes,
maradásra sarkall, bár tudom tőlem távol ő,
de rendelkezik velem, s szemhéjamra álom jő,
egy oly világban ébredek, melyben létezik ÉnisTeis,
a hó allatt ott hajtás, a hó fölött meg hóvirág van,
bámuljuk egymást, olyan boldog vagyok ÉnisTeis,
mint soha voltam azelőtt, és soha leszek azután,
de a sorsunk egy hamutál, s az egész csak egy cigi volt,
létem lyukas cipő, mit ez az álom egyszer kicsiszolt,
egy fénysugár megjelent, én felkeltem, Ő nem,
nem történt semmi, csak a hidegtől hull a könnyem.
Pásztor 'Shepy' Máté
világomban virágom, örök életem titka,
a szerelem megihletett, szenvedélyem ritka,
előttem minden nyitva, szívem kitárom én is,
lágy szellő hangját gitárom játssza végig,
nem szárnyaltam égig, nem voltam bárányfelhők felett,
szerinted szép így? én efelett hunyok szemet,
bölcsőnk nevet, de mi sírunk lesz csak bömböl,
másvilágba érkeztem, így kezdhetem majd elölről.
hol hófedte vadvirág, ott télbe vonult tájkép,
erős köd vár, és fehérbe borult árnyék,
megállnék, nem várnék, csak olvadjon fel a jég,
hisz bármerre járnék, melegszívű kastély
a vár, mit kettőnk kapcsolata épített,
de belőle mára mégis jéghegyet készített,
és bár a szívünk hiába félisten is,
nem lesz a régi, tudjuk ezt, ÉnisTeis.
Készült: Shepy HomeStudió