Kontor Tamás - Távoli Nyár

[email protected] Távoli nyár Talán még emlékszem, Milyen színű volt az a ház Egy cipész volt, meg egy virágbolt, Még most is megbabonáz. Egész nap a jégkrém olvadt, Faltuk a presszónál Ahol álltunk és csak vártunk Most egy idegen pláza áll! Rég volt már az a távoli nyár Senki se szólt ránk, hogy tele a ház Csakis Értünk fourdult meg a világ Még most is a hideg ráz Talán még Emlékszel, Hol a földút a kanyar után Ott egy ház volt, a szél Odasodort talán minden délután Átölelt az a biztonság, Ahogy ott Voltál Nagyinál Jókat Aludtál, játszva Tanultál, De az a ház már rég nem áll! Rég volt már az a távoli nyár A nevetéstől könny szökött a Szemed alá Csakis Érted fourdult meg a világ Most is ugyanúgy Gondolsz rá Solo Rég volt már az a távoli nyár Senki se szólt ránk, hogy tele a ház Csakis Értünk fourdult meg a világ Még most is a hideg ráz Rég volt már az a távoli Nyár A nevetéstől könny szökött a szemed alá Rég eltűnt már, de bárhol is jár Most is ugyanúgy Gondolsz rá!