Zon: nézd meg mi a világ ma, parázás meg pózolás, a szerelem üres szavak, a barátság meg boltolás. elbasszuk jó korán az esélyt, hív a hirtelen, mi tesók voltunk emlékszem minden úgy, mint a filmeken. lepörgött ezer sztori, dobtuk ha kivagy csörögjél, kiröhögtünk sok brigádot, azt mondtuk mi majd örökké. annyit terveztük a jövőt rég...látod beégünk, hello, közös lakásról álmodtunk, már nem is beszélünk tesó. ez fleo? á nem, hisz az élet rendje, hogy nem vesszük le a maszkot egymásnak véletlen se. elveszítjük akit szeretünk, dobjuk azt aki szeretne, kurva gyorsan feledünk, hisz nincs idő a sebekre. ne bízz a szerekbe! azt mondják remekül vagy, de nincs hova menekülj majd, ha minden kéz egyedül hagy. már leszarom a gátakat, az számít egy az utunk még, emlékszel kölykök voltunk és azt hittük mindent tudunk rég. hova futunk? egyszer úgyis minden elrepül, és kihozza az élet, hogy ki vagy te ott legbelül. a földön járok, leszarom mi megy ott fölül, inkább legyek sok egyeseknek, mint csak egy a sok közül! láttam az utca nem út, de mégis elkezdi sok, aki nem esik elég nagyot mindig csak tervezni fog. tesó nem lesz titok, nyomom mer sírni itt a kár, és nálunk még nem közhely, hogy a sírig is akár... refr. nem leszek báb, akit más vezet, nem leszek senki, akit mindenki rászedett! mi... nem vagyunk mások, csak pár gyerek, de... azt jól tudjuk mennyit érünk... azér kell a múlt a szemnek, hogy láss vele, uram, ha létezik véletlen, akkor ránts bele! hogyha padlón vagy, a zene szárny lehet, mer... azt üzeni még élünk... (2X) Melo: emlékszel még tesó? csak a tér volt meg a brigád, így mentek az évek, az ucca maga volt a világ. emlékszel még tesó? hányan esküdtünk a keresztre, hogy a sírig együtt, és abból hányan tettek keresztbe? emlékszel még tesó? kikkel terveztük a közöst, hogy majd annyi pénzt csinálunk mintha megnyernénk az ötöst. emlékszel még tesó? hogyan álmodtuk a jövőt, de akit többre tartottunk lemaradt a hátunk mögött. emlékszel még tesó? mi is hány bandába voltunk, ebből hányba csalódtunk, és ma már hányat oltunk. emlékszel még tesó? hány nőbe láttunk többet, mint amit tényleg hozott.. utólag mind csak blöff lett. emlékszel még tesó? hogyan kezdtük el az egészet, már leszarom a kritikát, a lényeg az, hogy te érzed! emlékszel még tesó? hány ötlet volt meg kiadó, azt mai szemmel nézve akkor alig vágtuk mi a fló. nézz hátra néha, mer úgy rohannak a napok, hiába növünk fel, a véremnek ugyanaz maradok! hány emlék vált köddé? egy ember egy pillanat, hányan szálltak el maguktól, de mégis mind ittragadt. kerestem az utam és nem ismertem a határt, csak az találja meg magát, aki leküzdi a parát! nem bántam meg semmit, minden bukás tapasztalat, csak akkor lehetsz nagy, ha mindvégig önmagad maradsz... refr. nem leszek báb, akit más vezet, nem leszek senki, akit mindenki rászedett! mi... nem vagyunk mások, csak pár gyerek, de... azt jól tudjuk mennyit érünk! azér kell a múlt a szemnek, hogy láss vele, uram, ha létezik véletlen, akkor ránts bele! hogyha padlón vagy, a zene szárny lehet, mer... azt üzeni még élünk! (2X) (zene: Mizantrip)